2025. szept. 25 - nov.15.
A virágok illata és szépsége sokunkat rajongásra késztet, meg akarjuk ismerni nevüket, birtoklásukra vágyunk, s örömteli eseményeket is gyakran virágokkal ünneplünk.
Ám a növények sok szempontból meg is határozzák az életünket: jelenthetnek élelmiszert, üzemanyagot, alapanyagokat tárgyak készítéséhez, s gyógyszert vagy akár rituális és spirituális gyakorlatokhoz használt szereket. Nem létezhetnénk nélkülük.
A növények és az emberek közötti viszonyban mégis az utóbbi a meghatározó fél. Az ember az, aki - táplálék érdekében vagy vágyai teljesítéséért - terveket alkot, majd meg is valósítja azokat: kerteket kialakítva, mezőgazdasági tevékenységével vagy az erdőkben és vízi növények terén: magokat gyűjt és vet, palántákat ültet vagy ritkít, sőt fákat is kivág. Ám ápolja is és védi is a növényeket, legyenek céljai akár gyakorlatiak, akár kultikusak.
Olyannyira, hogy Debbora Battaglia antropológus tapasztalatai szerint egész világokat alakítunk ki, amelyek a növényekre alapulnak, „olyan helyszíneket, ahol az emberek és az általuk használt technikák és mágikus tevékenységek belekeverednek a növényi lét spirális örvényébe.“
A kertek adnak minderre leginkább alkalmat, miközben olyan kulturális formákká is váltak, amelyek társadalmi pozíciókat is megmutatnak, emellett a világ egészéről kialakított elképzeléseinket is sejtetik.
A növények bárhol élnek is, más élőlények egész ökológiáit is bevonják életritmusukba, rovarokat, madarakat, mikroorganizmusokat, s táplálásuk mellett velük olyan kölcsönös kapcsolatot kialakítva, amelyekben saját kibontakozásuk szolgálatába is állítják őket egyuttal.
Dinamikáik fontos tanulságokkal szolgálhatnak számunkra arról is, hogyan alakul majd az emberi lét ezekben a bizonytalan időkben. A növényi szisztémák részesei a víz körforgásának, megtartásának, a fák árnyéka közvetlen védelmet nyújt. Fontosságukra utal még, hogy a kapitalocénnel kapcsolatos gondolkodás során felmerült már - egyszerre komolyan és provokatívan is - a Planthroposcene, azaz a növények korszakának elképzelése is (Natasha Myers), ám nem pusztán időbeli szempontból, hanem azt a viszonyrendszert jelölve, amely során minden élőlény számára új távlatok jelenhetnek meg.
A kortárs művészetben e helyzetek egyre több aspektusára utalnak művek, mind jelenbeli folyamatokat, mind utopikus elképzeléseket jelölve.
Pilinger Erzsébet, Budapest, 2025. július
További információ hamarosan!